2008. január 20., vasárnap

Közkívánatra: újra képek Nickiről!

A képek kattintásra nagyíthatók! (Úgy jobban előjönnek a feliratokhoz tartozó arckifejezések.)


















2008. január 12., szombat

Rádióadások és készülékek

Kevesen tudják rólam, hogy afféle hobbim (már amikor időm engedi) a rádiózás. Ugye a rádió és tévéműszerész szakmámat (ma már nincs ilyen!) is azért választottam, mert ez tetszett meg legelőször. A dolog úgy történt, hogy kaptam egy Westminster 748-as zsebrádiót, amolyan szokványos korabeli átlagzsebrádiót. Anyukám úgy adta át, hogy csak a Kossuth és Petőfi vételére képes, de azért egy ideig jó lesz. Na, hát amikor befogtam vele a BBC magyar adását, majd az Amerika Hangját, akkor jöttem rá a rádiózás szépségeire. Volt egy kedvenc zenei adóm is, a Saarlandischer Rundfunk az 1422 kHz-en, és az elmaradhatatlan Luxi az 1440 kHz-en. Mára mindketten megszűntek középhullámon, ahogy a Petőfi Rádió is. De ekkor még csak a nyolcvanas években járunk, még nincs internet, nincs külföldi tévé, nincs szabad sajtó, sokáig nincs műholdas tévé sem, az egyetlen lehetőség arra, hogy a külföldi infókat beszerezd, az a rádió. Sokan hallgatnak akkoriban külföldi rádiókat Magyarországon, messze nem csak a Szabad Európát, hanem például a BBC magyar adásait, a nap minden szakában, sőt, vasárnap még egy 1 órás popzenei műsort is adtak, rövidhullámon (2,5 kHz-es hang sávszélességen). :) De ezen felül is tengernyi külföldi rádió sugároz magyar nyelven, hogy csak a legegzotikusabbakat említsem, például Albánia (túlideologizált, túlpolitizált adások), Törökország, Kína, melyek rövidhullámon foghatók.

Albániáról jut eszembe, emlékszem, Szathmári Anti barátommal elhatároztuk, hogy megpróbálunk kijutni Albániába, amikor ott még szocializmus volt, mert tanulmányozni akartuk a vegytiszta kommunizmust. Mindketten nagyon kíváncsiak voltunk rá. Albánia egy rendkívül zárt ország volt, Enver Hodzsa irányítása alatt még a szovjetekkel is szakított, teljesen bezárkózott. Állítólag 5 (öt) külföldi szerződése volt összesen és az albán alkotmány tiltotta a kapitalista országoknál történő hitelfelvételt. Örökké a háborúra készültek, ennek mai nyomai az országban keresztül-kasul málladozó betonbunkerek, melyekbe az atomháború esetén menekült volna a lakosság. De Albánia egyébként is nagyon puritán volt, nem voltak például autók az országban, és a külföldiek hiánya miatt teljesen zavartalan, értsd: eredeti, természetes formájában pompázott az albán tengerpart. Na, a lényeg, hogy minket nagyon érdekelt ez az ország. Külföldiként csak az ottani belügyminisztérium (!) engedélyével léphettél az országba és azt is csak csoportosan, mindig helyi kísérővel. Két frontot nyitottunk. Az egyik az albán nagykövetség volt Budapesten. Kértem időpontot, elmentem. Fogadtak, nagyon udvariasak voltak. Elmondták, hogyan lehet Albániába bejutni (gyakorlatilag sehogy), majd amikor kifelé távoztam, a vendéglátom kulcsra zárta a kaput azzal, hogy az albán nagykövetség ajtaja mindig nyitva áll ezután is előttem. Talán beadtam a vízumkérelmet, talán nem, de mondanom sem kell, itt nem tudtam előrejutni vízum ügyben.
A másik próbálkozás az albán rádió magyar adása volt. Vettem egy zenélő képeslapot, majd írtam mellé egy nagyon seggnyalós levelet, hogy szeretnénk vízumot kérni, segítsenek. Na, hát válaszoltak, sőt, a javaslataimat át is vezették az adásokban. Meg is lepődtem.
Később, a Magyar Rádiós éveim alatt Orosz Józsi (igen, a napkeltés-klubrádiós Orosz Józsi) megjegyezte, hogy ő egyszer volt kint náluk (a piszok, :) hogy irigyeltem ezért) és amikor a magyar adás munkatársai büszkén mutatták az én képeslapomat, bent volt a vitrinjük közepében! Józsi ismert engem, egyből tudta rólam, hogy ez valami hátsó szándék lehetett.
De vízumot innen sem kaptunk. Ma már Albánia "sajnos" nem egzotikus ország. Még egy ilyen azért van, az a kommunista Észak-Korea, arról majd máskor írok, de az nagyon messze van és drága. Elérhetetlen. De annyiból hasonlít, hogy ott sincs külföldi, ott sincs autó és ott is csak kísérővel mehetsz az országban. Engem még mindig nagyon érdekel, csak a korabeli Albániával szemben Észak-Koreában rendkívül sajnálnám a 26 millió éhező és a legkeményebb kommunista diktatúrától szenvedő helyieket.

Na, szóval a rádiózás. Később - persze szüleim jóindulatából - szert tettem egy Sokol 404-es rádióra. Még ez sem fogott rövidhullámot, ami a nagy, de sokáig elérhetetlen vágyam volt. Viszont egy fejlettebb, korszerűbb rádió volt a klasszikus Sokol 403-nál, melyben még akkumulátor is volt, és még bőrtok is járt a rádióhoz. A Sokol 404-nek már dizájnosabb, tiszta műanyag volt a külseje, és ami fontos, kortársaihoz képest nagyon jó volt az érzékenysége (azaz távoli állomásokat is kitűnően fogott) , és a beépített kerámiaszűrő miatt az állomásválasztó képessége is (azaz az erős helyi adók melletti csatornákon is lehetett hallgatni az adókat, szemben több más átlagos típussal, melyeknél a helyi adók pár szomszédos csatornát is "lefedtek"). Itt a képe ennek a bűvös Sokol 404-nek:







Ez különben saját példány, a Vaterán vettem nemrég és felújítottam, de megszólalásig (és utána is) ugyanolyan, mint az én kedves kis Sokol 404 rádióm volt.

Aztán később jött a híres VEF rádió is, olthatatlan rövidhullámú kíváncsiságom csillapítására, de ez már csalódás volt, mert a méretéhez képest már nem volt jobb a Sokolnál, sőt! Ráadásul góliátelemmel ment és az elemeket csak csavarhúzóval lehetett cserélni benne, mert nem patentos volt az elemtartója. Viszonylagos előny volt viszont, hogy a góliát elemek túlméretezettek voltak, így hosszú hónapokig lehetett hallgatni a rádiót, szemben mondjuk egy Sokol 404-gyel. Szathmári Anti barátomnak a mai napig etalonnak számít a VEF rádiója (tőlem kapta!), azon hallgatja a Kossuth Rádiót. Íme a VEF rádió, kamaszkorom híres VEF 206-osa (ezt is újra megvettem, ez is felújítás utáni állapot):









Itt egy részlet a skálájából. Brutál, pedig ez már a dizájnosabb változat. Hiába kérem, 6 rövidhullámú sáv, az azért 6 rövidhullámú sáv! :)









Végül mi jöhetne más, mint a híres Videoton sztereó rádiómagnó! (Ez is a Vateráról van, felújítás után hibátlan állapotban, szinte új.) Én csak 5642-esnek hívom, mert korábban volt 5632-es változata is, de amikor a BRG megcsinálta az üvegszálas erősítésű KM-III-as műanyag mechanikáját, ami akkor világszínvonalú volt, akkor a Videoton kis módosítással legyártotta ennek a sztereó rádiósmagnó változatát, és hát... nem is készült ezt követően - valamint az 5632-es előtt sem - sztereó rádiómagnó a Videotonnál. (Annak idején egy sztereó rádiómagnót félistennek tekintettünk, egyben a csúcskészüléknek is, még ha nem is lehetett Hi-Fi). Az 5642-es ennek ma is méltó képviselője, a szolgáltatásai tekintetében pedig abszolút! Norbival meg is beszéltük, hogy ha ráérünk, külön honlapot csinálunk az emlékének, mert megérdemli! :)







Nemrég leveleztem egy videotonos úriemberrel, amikor segítséget kértem a készülék kapcsolási rajzának beszerzéséhez a Videotontól. Nos, emberemre akadtam, abszolút része volt a korabeli fejlesztőmunkának és elég meglepő dolgokat írt. Például akkoriban még a Videoton szintjén is erőltették a szovjet alkatrészeket, vagy egy külföldi katalógus beszerzése legalább annyira macerás volt, mint banánt szerezni 1 órán belül - a nyolcvanas években járunk! Az akkori Videoton készülékek - a fenti fejlesztőmérnök szerint - a nyugati piacokon drágák voltak és nehezek, a szocialista piac meg összeomlott, így a Videoton eme profilját meg kellett szüntetni.
Kár. Én még mindig azt mondom, világszínvonalú készülékek voltak akkoriban, még ha nehezek is. :) De az 5642-es végleg a szívemhez nőtt! :)

És azért itt van ráadásnak egy Pluto is, RC4623, mely egy katonai készülékre hasonlító dizájnt kapott és egyedülálló hangostelefon szolgáltatása is volt, azaz egy külső hangszóróval - a készüléket kezelve - felváltva lehetett beszélni a végponttal. Na ezért a készülékért meg voltam őrülve, még így 25 év után is! Ne feledjük, a nyolcvanas években járunk még mindig, ekkoriban bármilyen kommunikáció iszonyú újdonság, nincsenek mobilok és bizony a vezetékes telefon lefedettsége is csapnivaló! A Vateráról vettem egy lepukkantat, három hétig dolgoztam rajta, de nem bántam meg, mert egy vadiújnak ható készülék lett belőle. Imádom! A gyerek figyelésére használjuk is, ha a konyhában vagyunk. Íme:











Még írhatnék a Videoton Cleopatra rádióról, mely a Hi-Fi torony megjelenéséig a Videoton asztali csúcskészüléke volt (anyukám unokatestvérénél, Pali bácsiéknál és Szilvi bátyjáéknál, Gabiéknál ma is van, így kötelező darab nálunk is!), vagy írhatnék a Meridian 211 táskarádióról, mely egyesek szerint a legszebb hangú táskarádió volt a nyolcvanas években.
De inkább majd máskor.

Befejezésül egy csemege azoknak, akik még kedvelik a hagyományos távolsági rövidhullámú rádiózást. Íme az összes rövidhullámú magyar nyelvű rádióadás, mely még egyáltalán létezik a korabeli sokszínűségből (forrás: a világ rádióadásait tartalmazó évkönyv, a legendás World Radio and Televison Handbook, WRTH 2008-as kiadása, http://www.wrth.com):













Magyar idő szerint, téli időszámítás, 2007. őszi adatok (nem tartalmazza a környező országok magyar anyanyelvű lakosainak ottani belföldi, nem rövidhullámú adásait):

A kínai rádió magyar adása:
20:00-20:30 7110, 9560 kHz, naponta
21:00-22:00 1458 kHz (középhullám, Albániából sugározzák), naponta
21:30-22:00 7110, 9585 kHz, naponta
22:30-23:00 6145, 7120 kHz, naponta

A horvát rádió magyar adása (a külföldi vajdasági magyaroknak):
18:30-18:40 6165 kHz, naponta

Az izraeli rádió magyar adása az ott élő magyaroknak, helyi időjárásjelentés is van:
20:45-21:00 9345, 6985 kHz, naponta

Az orosz rádió magyar adása:
19:00-19:45 1170 kHz, (középhullám, Bulgáriából sugározzák!), 6030, 6045 kHz, naponta

A szerb rádió magyar adása:
19:00-19:15 7240 kHz, naponta

A török rádió magyar adása:
12:00-12:30 13770 kHz, naponta

Trans World Radio (vallási műsor Monte Carloból):
10:30-11:00 5910, 7210 kHz, naponta
20:40-21:15 1395 kHz (középhullám, Albániából sugározzák!), naponta

Vatikáni Rádió magyar adása (vallási műsor Vatikánból):
05:40-06:00 1530 kHz (középhullám), 4005 kHz, 5965 kHz, naponta
19:10-19:30 1530 kHz (középhullám), 4005 kHz, 5885 és 7250 kHz, naponta.

Bizony barátaim, ennyi az összes! A korabeli adások a kommunista világrendszer szétesésével ugyanis mára már megszűntek vagy áttevődtek műholdra, esetleg az adott országon belülre, persze akkor már nem rövidhullámon.

Így ez a történet sajnos lassan-lassan végetér. Pedig a rövidhullámú rádiózás a preinternet korában pótolhatatlan élmény volt! Aki kihagyta, az nem is tudja, hogy mit hagyott ki...!!!

Hát ennyit akartam írni most erről. Mindenkinek zavartalanul szép napokat kívánok! :)

2008. január 4., péntek

Ismét: 90 napos diéta

Hát... az évvégi "súlyhajrá" miatt úgy döntöttem, január 1-től 90 napos diétázom ismét. Azért ezt a módszert választom, mert ez eddig bevált (kétszer is 10 kg körüli súlycsökkenést értem el, tehát ezzel tudom kontrollálni a súlyfelesleget), másrészt most télen korlátozottabban tudok mozogni, harmadrészt nem igényel szenvedést, csak odafigyelést: a táplálkozási spektrumot négy napos ciklusban négyfelé bontva lehet változatlan mennyiségben elfogyasztani. Tehát szó sincs semmiféle éhezésről, csak táplálkozás szétválasztásáról. A témának rengeteg irodalma van a neten, talán ez a legnépszerűbb fogyókúra manapság. Akit érdekel, annak én induláskor ezt a lingyűjteményt ajánlom:
http://90naposdieta.lap.hu/
Én innen készültem fel:
http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=12381
Rengeteg reformváltozata van, közülük nekem ez tetszett még (szerintem ezek is benne vannak a fenti gyűjteményben): http://www.wellnesscafe.hu/reform_90.php
Tudtátok, hogy a súlyunkra 70%-ban a táplálkozással és csak30%-ban a mozgással hatunk? Ezt Lizsótól tudom, de örülök, hogy nem fordítva van, mert akkor most gondban lennék... :)

2008. január 3., csütörtök

ELKÉSZÜLT a multimédiás lakásprojekt! :)

.
EMBEREK, TÚLÉLTEM! :)

Percekkel ezelőtt befejeződött a multimédiás lakásprojekt, egy szörnyen embert próbáló, kínkeserves, mindent beleértve kb. két-három hónapos munka, melynek során a lakás minden helyiségébe többféle csatlakozóaljzat került felszerelésre és összekötésre.

Miről is van szó?

Az ember megvesz egy lakótelepi lakást, és az erősáramú hálózaton kívül jó esetben talál egy tévéaljzatot a lakás egyetlen helyiségében, oszt jónapot! Az idei lakásfelújításig magam is megoldottam, hogy legalább a hálóba bevezessem a tévékábelt, na de mindez új erőre kapott akkor, amikor elhatároztuk: felújítjuk a lakást.

Miután Szilvi is érdeklődött a multimédiás lakásprojekt lehetősége után, készítettem egy tervet. A terv arról szólt, hogy a lakás minden helyiségében erősáramú, antenna, hangfal, telefon, számítógép és egyéb csatlakozóaljzatok bontják meg a falak egyhangúságát. Némelyik szobában több falon is.

No, kihívtunk szakembereket, már aki ki is jött a munka hallatán. Végre akadt egy villanyszerelő srác, aki bevallotta, hogy maga is kábellel számítógépezik az erkélyen (tudom, WLAN, de lásd lejjebb!), úgyhogy tudja, hogy miről van szó, de a vésést nem vállalja vasbetonban. Egyszer vállalta egy barátjának, az három hétig tartott, azóta soha többet! Amit lehet tenni: a Legrandtól ismer olyan kábelcsatornákat, melyek alkalmasak az aljzatok felszerelésére is. Ő azt mondta, nem hiszi, hogy a munkadíj itt komoly nagyságrendű lesz, inkább az anyagköltség, mely 100 ezer forint nagyságrendű, úgyhogy nézzünk körül saját magunk inkább. Én magam ekkor még azt gondoltam, mi kerül itt 100 ezer forintba? Pár kábelcsatorna meg aljzat?

Na, kezdtünk képbe jönni, főleg, miután a Legrand bemutatótermében egy helyettesítést ellátó fiatalember gyenge pillanatában odaadta a Legrand nagy katalógusát, mely a telefonkönyvhöz mérhető terjedelmű, viszont jóval nehezebb és átláthatatlanabb. Külön villamossal hoztuk haza, ami persze nem igaz, de jól hangzik. :) Végül úgy döntöttem, a projektet teljesen egyedül csinálom meg.

Beletemetkeztem. Szerintem borzalmas a Legrand katalógus áttekinthetősége, de több órás munkával végül kiszedtem, hogy mire van szükségem. Egyből kiderült, hogy a 100 ezer forint még kevés is, úgyhogy súlyosan leegyszerűsítettem az aljzatok számát. Így készült el az alábbi tervrajz, melyet később rengetegszer használtam a munka során. Külön parancsikonja volt, annyira gyakran kellett, szinte ez volt a bibliám (kattintásra nagyítható):










A kábelhosszak számításához Excel táblázatot használtam az itt található méretekkel. Én 10%-ot tettem rá, kevésnek bizonyult. Ha bárki ilyenbe fog, annak 15-20% ráhagyást javaslok.
A következő képen már látszik is a lényeg, hogy miről is van szó. De azért elmondom.










Ez egy tipikus csatlakozósor, mely ún. Multiboxokba van beépítve, melyek felfekszenek az Arbiton nevű lengyel padlószegély+kábelcsatornára, süllyesztett lehetőséget biztosítva bármilyen aljzatnak. Végül ezt vettük meg Legrand helyett, így nincsenek a felújított szobákban kábelcsatornák, minden a padlószegélyben van vezetve, rejtve. Nagyon esztétikus!
Történt ugyanis, hogy amikor még azt hittük, Legranddal csináljuk meg, egy parkettakereskedő (aki egyébként tipikusan olyan stílusú volt, hogy biztosan nem vennék nála semmit) tervünk hallatán felkiáltott: ő tud ilyet! Mármint padlószegély-csatornát, ami kábelcsatorna is egyben! Be is mutatta a mintapéldányokat. Megtetszett, megrendeltük, bár sokat kellett várni rá. Hozzáteszem, kerestem az interneten az Arbiton kereskedőit, de legalábbis a Google nem is ismeri és az arbiton.com-on sem lettünk okosabbak. A termék viszont eléggé jó, ajánlom az érdeklődőknek (nekünk az LM léc van, ennek linkje):
http://www.arbiton.com/strony/1/h/23.php
(Mivel nem értünk rá keresgetni, ezért maradtunk ennél az óbudai parkettakereskedőnél, de a szegélyeket később láttam a BricoStore-ban is.)

Ja, azt nem is mondom, hogy a legolcsóbb kábelekért és csatlakozókért szó szerint felkutattam mindent, amit csak lehetett, s az összes barkács és nem barkács áruházba elmentem összehasonlítani az árakat, meg persze a Google is izzott ezerrel. Nem volt egyik kereskedő sem "a legolcsóbb": egyik termék itt volt olcsóbb, a másik ott, ráadásul volt, ahová süllyesztett kellett, volt, ahová fali kivitelű, és ezek nem egy helyen voltak a legolcsóbbak, szóval szörnyű! Ja, és amiből nem volt annyi, amennyi nekem kellett, ott kipótoltam a soron következő legolcsóbb termékkel. A Vaterán például minden antennaaljzatot én vásároltam fel. :) Ezért egészen felemás a kép a csatlakozóaljzatokkal, hiszen nem egy családból valók, de majd ha egyszer sok pénzem lesz, mindet egy családra cserélem. (Vagy nem.)
Egy komoly, feltételes formázású Excel táblát vezettem az árfelmérésről és a beszerzésről és mindent ott vettem meg, ahol a legolcsóbb volt. A legbüszkébb egy tízedáron vett számítógépes aljzatkészletre vagyok, mellyel olyan 30-40 ezret spóroltam meg. Nekem 11 darab kellett, nekik pedig pont 11 volt elfekvő készleten. A legcikibb beszerzés meg 4 tévéaljzat volt, amit tévedésből telefonaljzatként vettem meg. Szerencsére normálisak voltak a Praktikerben, becserélték ingyen (ugyanaz volt az ár, ez tévesztett meg).

Na, akkor tehát a fenti kép alapján lássunk egy tipikus csatlakozósort! Balra az Euroscart aljzat található, melyet én építettem, mivel készen ilyen nincs. Ennek nincs funkciója, ugyanis a beszerzés során derült ki, hogy a lakás bekábelezéséhez szükséges kábelmennyiség önmagában olyan 60 ezer forint lenne. De nem mondtam le róla, mint a képeken látszik, csak majd ha jobban állok anyagilag, akkor lesz bekötve... :) Mellette kettős telefonaljzat látható, egyik a magán, másik a céges telefonnak. Utána jön a hangfalaljzat. Ebből több is volt, ez egy kínai modell (DIN szabványú aljzattal, a manapság divatos szorítókapcsos kivitelt az árával győzte le.) :) Ismét speciális aljzat következik a sorban, négy Jack-hüvely van benne, kettő sztereó, kettő monó. Ez is az én művem, készen ilyet nem lehet kapni. Ez alapvetően hangátvitelre szolgál, árnyékolt kábel köti össze a sztereó aljzatokat, de más is mehet rajta. A két monó Jack-hüvely nem árnyékolt, bármire alkalmas (pl. riasztó, kaputelefon, egyéb alkalmazás). Mint látszik, funkciója még nincs, de az elvem az volt, hogy inkább elejébe megyek az igényeknek, minthogy később bővíteni kelljen egy berendezett lakásban! Mert az rémálom! Úgyhogy ennek most nincs funkciója, de bármire alkalmas lehet később. Két antennaaljzat következik, az egyik a központi antenna (jelenleg Digi tévé, mert a T-Kábelt időközben lemondtam, miután a Digi majdnem feleáron adja ugyanazt, weblapjuk: http://www.digikabel.hu/Kabel-Tv.html ), másik a saját antenna hálózat. A lakás ugyanis igen eltérő vételi adottságokkal rendelkezik, a konyhában még a szlovákok is jönnek, a hálóban viszont a Kossuth Rádió sem fogható. Saját antennát meg ugye nem tehetek a központi antennahálózatra, ezért van egy független, saját antennahálózat is. Meg néha Homa Péter szeret rádióamatőrködni, mármint egzotikus adások vétele tekintetében, arra is jó lehet, de akár műholdvevőre is alkalmas, vagy tetőantennára a Cseh2-es zavartalan vételére. :) Majd meglátjuk. A sor végén számítógépes aljzat van, két csatlakozóhüvellyel, de néhol ebből csak az egyik van bekötve, pl. a konyhában. Szükség szerint egy switch-csel bárhol tovább osztható. Így is asszem 22 számítógépes kábelt kellett kihúznom, ezeket ugyanis egyenként kell összekötni a routerral, nem lehet felfűzni őket egyetlen kábellel. Ezért a teljes lakáskábelezés egyik fele tisztán számítógépkábelből állt, a mennyiséget tekintve legalábbis (az UTP kábelt két dobon hoztam haza). A kiépítés során is ezzel volt a legnagyobb gond, mert míg a többi kábel "csak" csatlakozótól csatlakozóig ment, addig az UTP kábelt úgy kellett méretre szabni, hogy az adott aljzattól a routerig egyben legyen, átvezetve a többi helyiségen. Ezek kezelése, behúzása külön rémálom volt, a behúzás során a lakásban többször körbe kellett mennem, hogy ne akadjon össze, stb. Ezzel együtt sokszor nem tudtam, hogy az eleje és hol a vége. De a koax kábel sem volt leányálom, hiszen tömör, merev és viszonylag nagy átmérőjű. Legkevesebb gondom a telefon- és a hangfalkábellel volt, jól szerepelt még az árnyékolt kábel, melyet manapság "riasztókábel"-ként árulnak.

Néhány kép következik a munkáról menet közben, ezek képek teljesen átlagosak, ez az ostromállapot hetekig tartott ugyanilyen körülmények között. A képeken sajnos nem jön át, hogy milyen is volt ez élőben, de biztosíthatok mindenkit, hogy SOKKAL szörnyűbb!










































































































Aztán akadt pár érdekesség is. Azt nem mondom, hogy hányszor jöttek szólni (egyszer), meg hányszor kopogtak a radiátoron a fúrás miatt (rengetegszer, pedig a zajos munkának engedélyezett idősávban fúrtam), de például a következő képen jól látszik, hogy a falban, védőcső nélkül halad egy elektromos vezeték a padlótól felfelé, de úgy, hogy ott semmiféle erősáramú aljzat nincs és nem is logikus, hogy ott mit keres. Ezt a lyukat a szemközti falból fúrtam, és csak a végén vettem észre, hogy (szó szerint!) pár milliméter választotta el a fúrót a kábeltől, különben belefúrtam volna az erősáramba! Szerencsém volt! Íme (a kép a már kábelekkel szerelt állapotot mutatja, az szóban forgó erősáramú kábel a jobb oldali, függőleges):









Egyébként hihetelenül kibuktam az 1974-es műszaki "kultúrán": az erősáramú kábelezés védőcső nélkül, össze-vissza halad a lakásban, logika nincs benne, és a kábel be van vakolva a tapéta alá. Nem is mondom, hányszor kerülgetett a frász, hogy mikor fúrok bele valami elkallódott vezetékbe, ahogy például belefúrtak a parkettaszegélyt felrakó fiúk egy olyan helyen, ahol szintén semmilyen logika nem indokolta, hogy ott erősáramú kábel menjen. Vagy például a festők amikor gletteltek és vizes lett a fal, rázott! Mint kiderült, a sarokban, éppen a sarokban (!) egyszer csak előbukkan egy kábel (persze védőcső nélkül), ami jön valahonnan és megy valahová, de közben azért biztonságból ráz is, pedig nincs is megsérülve a szigetelése (legalábbis szemmel nem láthatóan). Emiatt vettem előbb fém-, majd érintésnélküli fáziskeresőt is a munkálataim idejére, de végül egyiket sem tudtam használni. Szerencsére nem fúrtam bele semmilyen elektromos kábelbe, pedig volt, ahol öt ment párhuzamosan a tapéta alatt! Amikor észrevettem, azt hittem, újjászülettem! :)

Aztán nem tudom, ki fúrt már vasbetont, de ez a beton valami hihetetlenül rossz minőségű anyagból lett építve (vagy a 33 év hatása ez?), így a legóvatosabb fúrásnál is tenyérnyi lyuk omlott ki a fal túloldalán. Ez éppen a fürdőszoba falialjzat sora - az előszobából látva.










Ez Csé kedvenc témája lesz: nézzük, hogy milyen egy multimédiás lakás wc-jének felszereltsége, többeknek ez vágta ki a biztosítékot:














Ugye, jól látszik, hogy nem mindenhol van minden, ide például minek tévéaljzat, vagy Euroscart? Tehát - mint mindenhová - a wc-be is az került a fent részletezett teljes választékból, ami oda praktikus. Ugye, ott van legfelül egy telefonaljzat. Mindenki nevet, hogy ma már a mobiltelefonok korában minek a wc-be telefon. Én erre mindig visszakérdezek: vajon nem akkor szokott csengeni az a dög, amikor a wc-n vagy? És... Te magaddal szoktad vinni oda? Na ugye hogy nem! Ugyan a mobiltelefont nem tudom bevezetni a wc-be, ha elfelejteném bevinni, de a vezetékest igen!
Alatta egy hangfalaljzat látható. Nem mondom el, miért, de a fantáziádra bízom mondjuk egy kellemes kétadagos babfőzelék utóhatásaként... :)
Végül - igen, ez a legmegmosolyogtatóbb Csé barátunk számára is - SZÁMÍTÓGÉPES ALJZAT A WC-n!!! Na, hát ez a csúcs! Talán azért, hogy a "wc-re beköltözős-hasmenés" esetén is tudjak dolgozni egy laptopon? Hát arra is alkalmas, de az igazi értelmét egy zeneszerver adja (köszi a tippet Norbitól, http://lejatszo.hu ), melynél a zúgó-melegedő zeneszervert el tudom helyezni a budiban, és a nappaliban számítógép nélkül, teljes csendben zenét tudok hallgatni, vagy filmet tudok nézni egy háttértárból. Hát nem csodálatos? Ha azt hiszed, hogy ez egy távoli jövő, akkor közlöm, hogy ELKÉSTÉL, ez már a jelen! Látogasd meg a lejatszo.hu-t!
De a fürdőszobába is került szinte minden, oda már antenna is, hátha Homa Péter sokáig fürdőzne, tudjon közben tévézni. Meg ott is van telefonaljzat. (Ott magasra és a vízpárától a lehető legtávolabb szereltem fel az aljzatokat.)

Végül pár mondat még ennek a lelki oldaláról. Hát meg kell mondjam, menet közben többször volt úgy, hogy feladom. Összesen több száz méter kábelt és többtíz csatlakozót felhajtani, beszerezni még semmiség volt azok tárolásához, leméréséhez, darabolásához, csupaszításához képest. Számolni a kábelhosszakat, megfelelő jelzésekkel ellátni, hogy ne keverjem össze a hasonlókat! Tárolni úgy a levágott vezetékeket, hogy ne gabalyodjanak össze, hiszen a dobról levéve tekeredtek rendesen!

Na de a lényeg a falfúrás volt! Amikor az erkély felé már tövig bent volt a fúró és még nem ért át! Amikor többször elmentem a legközelebbi Praktikerbe fúrószárat venni, mert eltört, megolvadt, elhajlott az előző. Amikor beleszorult a fúrókalapács a falba! Amikor fúrás közben, vagy annak indításakor a lyukban többször is úgy megakadt a fúró, hogy a gépet teljes erővel odavágta a padlóhoz, szinte kitekerve a kezemet! Amikor a falból kivett fúrószár még fél perc múlva is égette a kezemet! Amikor hiába nyomtam, nem ment előre, csak fúrt egy helyben! Amikor átment, de nem oda, ahová szerettem volna! Amikor egyetlen lyukat fél napig fúrtam két helyiség között, mert hatalmas kavicsok voltak a betonban! Amikor betonvasat értem és kezdhettem elölről, de a fúró a már kivájt csatornában képtelen volt új lyukat ütni!

Hát... nem kezdeném még egyszer. És nem javaslom senkinek sem! Bár győztem, de pirruszi győzelem ez, számtalan kínlódással, szenvedéssel, magamra maradással, néha végtelenül elgyötörve-kifacsarva. Fizikailag és lelkileg is. De most nagyon örülök, hogy vége! (Pár apró szépítés még hátravan, de a lényeg kész és működik.)

Az eredmény: értékesebb lakás többszáz méter kábellel a falban láthatatlanul (na jó, itt-ott láthatóan), a Hi-Fi toronytól független zenehallgatás a lakásban bárhol, tévé akár a konyhában is, gyerekfigyelési lehetőség fürdés vagy főzés-mosogatás közben (amikor a sírást egyébként nem hallanád), zeneszerver vagy háttértár elhelyezhetősége a lakás eldugott pontján, hívásfogadás a wc-n vagy a fürdőkádban anélkül, hogy gondod lenne a telefon bevitelére, a nappali videó vagy DVD nézése a hálószobai tévén, internet és belső hálózat minden egyes helyiségben, az erkélyen internet és telefon, de még hangfal, sőt tévé nézési lehetőség is!

Kényelem.
Végül is ezt akartam.
Elértem.
De még egyszer nem csinálnám végig, az egészen biztos!

Végül: miért nem vezeték nélkül? Ma már van WLAN, sőt, képet és hangot is át lehet vinni vezeték nélkül! Legtöbben ezt vetik a szememre. Persze, erre is megvan a válaszom, hiszen én 12 évet dolgoztam a T-Comnál és máig hiszek a vezetékekben, azok sokkal stabilabbak, mint egy vezetéknélküli összeköttetés.

1) Már észleltem, hogy feltörték a WLAN-omat. Tekintve, hogy üzleti adatokat tárolok a számítógépen, ne kaphassa meg más az ölébe hullva. De ugyanígy szempont, hogy ne használják a sávszélességemet és az esetleges forgalmi korlát miatti túllépésért ne fizessek! A vezetékes internet lehallgathatatlan a lakáson kívülről és csak az kapja, akiről tudok, mert megáll a lakás határainál. Azonkívül a WLAN például eléggé nehézkes Linux-szal (próbáltam!!!), viszont gond nélkül megy kábeles hálózaton!
2) Van persze vezetéknélküli hang és kép összeköttetés, de az ilyen szerkezetek drágák, átsugároznak a szomszédba is (bár ma már megfelelő védelemmel látják el őket), és főképpen: mindenhol kell nekik helyi áramforrás (míg egy vezetékre kötött hangszóró vagy vezetékes telefon nem igényel ilyet).
3) Ha hangot akarsz továbbítani, kizárólag gyengeáramút jelet tudsz, amit még erősíteni kell a helyszínen. Tehát kell hozzá valamilyen erősítő is.
4) A sugárzás lehet, hogy engedélyt igényel és mást zavar. Főleg, ha többféle dolgot is sugárzol éppen. A kábelezés ezzel szemben több párhuzamos kommunikációt is lehetővé tesz, mindenféle zavarás és engedély nélkül.
5) A sugárzás lehet káros az egészségre. A kábel kevésbé.
6) A sugárzás okozhat vételi zavarokat, interferenciákat (legalábbis analóg megoldások esetén, a digitális kevéssé érzékeny erre). A kábelnél is van interferencia, persze, na de a kapcsolat sokkal stabilabb!
7) A kébelen tetszőleges tápfeszültséget is vezethetsz. Például 12 voltot több berendezés ellátására, melyek külön-külön elemről vagy hálózati tápegységről mennének csak. Az éterben erre nincs lehetőséged.
8) Ha mindezt a lehetőséget ma vezeték nélkül szeretném megteremteni, felköthetném a gatyámat! A kábel - még mindig - olcsóbb. Mondom ezt annak ellenére, hogy a tervezett 100 ezer forint kétszeresébe került a teljes anyagköltség, nem számolva a benzinköltséget (az relatíve kevés volt, csak célirányos), és a saját munkám értékét. Meg azt a sok-sok hetet, amíg ezzel foglalkoztam és feltartott más elől.

Még biztosan van több előny is, de asszem befejezem. Aki ellene akar szólni, az úgyis megteszi a hozzászólásban. De annyit előrebocsátok, hogy egy következő lakásban már nem csinálok ilyet. Inkább vezetéknélküli megoldásokat használok majd. Vagy megbízok valakit, aki megcsinálja helyettem, és én csak kifizetem.
Ha lesz pénzem... :)