Kaptam egy OKOSkártyát én is a tavalyi induláskor, igazából reklámfogásból osztogatták. Nem nagyon kellett, de elfogadtam, gondoltam, majd meglátjuk. Aztán nem láttuk meg, egyetlen tranzakcióm sem volt vele, ugyanis más banknál használok hitelkártyát és ott jó, betéti kártyám meg már eleve volt a Raiffeisennél.
Na, 3 napja felhívnak, hogy látják, hogy nem használom, ezért megkérdeznék, hogy kell-e, mert különben nem terhelik be az éves díjat, pontosabban jóváírják.
Mondom, hogy nem, mert a hitelkeretre nincs szükségem, betéti kártyám meg van másik, ami olcsóbb, akkor miért fizessek többet.
OK. A csaj közli, hogy akkor megszüntetik. Gondoltam, milyen figyelmesek, hogy előre szóltak.
Másnap felhívnak a banktól, ez már a telefonos ügyfélszolgálat. Hogy van ez a panaszom, és akkor most meg szeretném szüntetni a kártyát. Mondom, ácsibácsi, nincs itt semmiféle panasz, ők kezdeményezték és tényleg nem kell. De csak a hitelkeretes OKOSkártya nem kell, a Visa Electront ne szüntessék meg!
Nem-nem - jön a válasz - azt úgyis lecserélik. Mondom, 2009. decemberében jár le az enyém. Azt mondja a csaj, ha most, decemberben lesz az évforduló, akkor már most lecserélik Start OKOSkártyára, ami hitelkeret nélküli OKOSkártya, meg fogom kapni postán. De ehhez az kell, hogy intézzem el a telefonos ügyfélszolgálaton. Átkapcsol, nyomjak 1-est, majd 3-ast.
OK. Nem nagyon értem, most mi van, ha maguktól úgyis lecserélik, de jól van. Nyomok 1-est, majd 3-ast. Választható menü: befektetések, értékpapírszámla. Na jó, itt tuttira nem intéznek nekem semmit. Próbálok visszajutni a főmenübe. Nem lehet. Erre operátort kapcsol a rendszer.
Egy ideig várom a zene alatt az operátor bejelentkezését, aztán leteszem, a franc fog ezzel bíbelődni, jó volt nekem, ahogy eddig is. Majd megkapom postán az új OKOSkártyát, oszt jónapot!
Ma hívnak a Raiffeisen fiókomból, hogy most akkor nekem kell-e kártya vagy sem, mert volt itt ez a panasz. Mondom a srácnak, nincs panasz, legfeljebb valami félreértés. Mondja, hogy nem fontos elmesélnem a történetet, itt csak ez az egy kérdés van. Mondom neki, mégis inkább elmesélném.
Elmesélem.
A sztori végére kiderül, hogy most már semmilyen kártyám nincs a rendszerben. Van a kezemben egy le nem járt Sokoldalú OKOSkártya és egy tök érvényes Visa Electron, amihez senkinek nem kellett volna nyúlnia, de valamilyen jótét kéz már ki is lőtte a 2009. december 31-ig érvényes kártyámat a rendszerből, hogy majd úgyis kapok Start OKOSkártyát helyette. Viszont a jótét kéz - valószínűleg tévedésből - törölte az új OKOSkártyámat is. Úgyhogy a két régi kártyám már nem érvényes, újat meg nem kapok.
Remek. Alternatíva? Mondja a srác, hogy akkor be kéne mennem egy fiókba... Na, egyből feláll minden szőrszálam, mint egy macskának, ha támadásra indul: NEEEEE!!! Nehogy már bárhová bemenjek, mert az összes kártyámat törölték! (Persze az új kártya éves díját már beterhelték.)
A srác itt kissé bűnbánó lesz. Először esik ki a száján, hogy ők hibáztak, meg hogy elnézést kér, és felajánlja, hogy ha most megigénylem a telefonos ügyfélszolgálaton, akkor szóljak vissza neki, de nem is, ne szóljak, majd ő figyeli a rendszerben az igénylésemet és akkor...
Na, így kell két érvényes bankkártyát elveszíteni a bankomnál pár óra alatt... Mindenesetre remélem, ez a sztori vége...! :) (Majd meglátjuk!)
2007. november 29., csütörtök
OKOSkártya - volt, nincs
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
17:33
3
hozzászólás
Címkék: sztorik
2007. november 20., kedd
Volt munkatársaimnak!
Tudom, hogy néha olvassátok a blogomat, ezért úgy érzem, ennyi megkeresés után meg kell, hogy szólaljak itt.
Szeretném kifejezetten távol tartani magam a munkahelyemről történt távozásomat követő sajnálatos eseményektől, attól meg még inkább, hogy ezzel kapcsolatosan bármilyen véleményt formáljak az interneten, de ezúton szeretném tudatni mindenkivel, hogy sem nekem, sem Évinek, sem Kázmérnak SEMMI KÖZÜNK NINCS A 2007. ÉV VÉGI LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSHEZ, a távozók névsorát, személyét is beleértve! Abban sem közvetlen, sem közvetett szerepünk egyáltalán nem volt és nem is lesz ezek után sem!!!
Amikor bent voltunk (egyébként többször is) meglátogatni Benneteket, azt kizárólag a Veletek való találkozás céljából tettük és semmilyen jelenlegi vezetővel nem találkoztunk! Ugyanígy a jövőben is szeretnénk találkozni Veletek változatlanul!
Akinek van bármilyen kérdése, az kérem, hogy keressen meg!
Köszönöm figyelmeteket:
Péter
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
0:03
3
hozzászólás
2007. november 19., hétfő
Babazsúr
Ma (szüleivel, Timivel és Norbival) átjött Gergő, aki két héttel idősebb Nikinél és ez már így is marad. :) Íme néhány kép a jeles eseményről, melyet a szülők tán jobban vártak, mint a csecsemők. :)
Köszöntjük Gergő családjának látogatóit is! :)
(A képek kattintásra nagyíthatók.)
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
17:00
1 hozzászólás
Címkék: Nicki
Nemes Zoli kétértelmű képei
2007. november 19.
Nemes Zoli szeretteljes volt kollégámat sokan ismerik. Ennek örömére meg is ajándékozott párunkat néhány számítógépes képpel, melyekből mellékelek egy kis ízelítőt. Mondtam neki, hogy nyisson ő is blogot, biztosan sokak ajkára csalna mosolyt. Hajrá Zoli, sok sikert! :)
(A képek kattintásra nagyíthatók.)
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
15:28
1 hozzászólás
2007. november 13., kedd
Homa Péterrel mindig történik valami, a fenébe is: most épp a T-Akármivel akasztottuk össze a bajszunkat
Adódik, hogy az ember fia nagyobb méretű fájlt küldene, mint amit bír az e-mail rendszer. Nosza, ftp-zzünk, feltöltjük egy webtárhelyre, megadjuk a linket és a címzett letölti.
Igen ám, de a kérdéses fájlt egy tűzfalprogram volt, exe kiterjesztéssel. Mint kiderült, ilyet nem ajánlatos feltenni, nekem mégis engedte, majd utána beragadt, nem lehetett törölni, vagy áthelyezni/átnevezni.
Miután mindent megpróbáltam, telefon a T-Comnak, mivel T-DSL-em van. Onnan telefon a T-Online-hoz, mert ezt ők kezelik. Nagy nehezen kiderül, hogy a webtárhelyemet én azért nem tudom a T-Online webes felületén kezelni (ahol simán megoldhattam volna magam is a problémát, de nem engedett belépni), mert céges ügyfél vagyok és az csak a privátoknak jár. (Amúgy jól el van bonyolítva a T-Online online önkiszolgáló kezelőfelülete, már többedjére sem tudok kiigazodni benne, kész labirintus. Csak hozzáértőknek!!!)
Na, végül felveszik hibára a bejelentésemet, majd értesítenek. Ez 2007. október 10-én van. Egyből elérhetetlenné teszik a webtárhelyet, ettől kezdve egy bájtot sem tudok használni.
Ugye mindenki egyetért velem abban, hogy egy ilyen hiba javítása pár perc. Nem kell hozzá semmiféle kiszállás, alkatrész, elegendő újraépíteni a webtárhelyet, s ezzel automatikusan megszűnik az egész (mondtam nekik, hogy nyugodtan törölhetik), majd létrehozzák újra, s már kész is.
No, én csak három hét múlva reklamálok, igyekszem lojális lenni a szolgáltatómhoz. Mondja az ügyintéző, hogy három hete a rendszergazdánál van, bár megegyezünk abban, hogy ennek javítása öt perc. Mondom neki, mit tanácsol, mit csináljak?
Azt mondja, ő most ráírta, hogy én sürgettem, meg hogy 3 hete rossz, "talán ez segít majd", de nincs más tanácsa, minthogy én telefonáljak sűrűbben.
Várok újabb bő egy hetet. Tegnap telefonálok, 28 perc után kapok ügyintézőt a T-Com céges ügyfélszolgálatán, úgy, hogy közben nincs várakoztató zene. Kapcsolnak egy T-Online-os kollégát, aki kisvártatva közli, hogy ez már rendben van, csak újra be kell lépni. Én - kissé bizalmatlanul - megkérem arra, maradjon már addig a vonalban, amíg megcsinálom, mert ha valami nem úgy van, az életbe nem tudok még egyszer ügyintézőhöz kerülni. De végül minden úgy van, ahogy mondja, a webtárhely működik.
Tanulság: egy nagy szolgáltatóba bele van kódolva a rugalmatlanság. Egy kis internetszolgáltatónál már lehet, hogy maga az operátor elintézte volna a webtárhely javítását, vagy átszólt volna a rendszergazdának. Egy nagy cégnél ez már nem megy, itt front office meg back office van, támogató rendszerek, ISO folyamatok, hibajegyek, SMS értesítések a hibafolyamat állásáról, de azzal, hogy egy webtárhely pár perces javítást igénylő hibáját korrigálják, igazából senki sem foglalkozik.
Szilvi közben azon gondolkodik, hogy mennyire helytálló a 28 perces várakoztatás alatt az a szöveg, hogy "hívása fontos számunkra, ezért kérjük, tartsa a vonalat". Ezt mindenki a Citibanktól vette át, de már ott sem volt értelme. Ha a hívásom valóban fontos lenne a hívott számára, akkor nem várakoztatna 28 percig, hanem felvenné sokkal hamarabb.
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
12:17
1 hozzászólás
Címkék: sztorik
iGoogle
2007. november 13.
Fabrik ajánlotta nekem, azóta elégedetten használom: a Google egy sor opcióval testre szabható, ezáltal a kereső kezdőlapján egy csomó hasznos alkalmazást beállíthatunk, használhatunk, sőt magát a kinézetet is testre szabhatjuk sokféle sablonnal.
A megszokott google.com vagy .hu oldalon a jobb felső sarokból kiindulva lehet beállítani az iGoogle-t. Használjátok, érdemes! (Kattintásra nagyítható.)
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
12:12
1 hozzászólás
2007. november 11., vasárnap
Mosolyalbum
Kedves Nénikbácsik!
Apa túl sok puszijától voltak a kiütéseim, mióta apát eltiltották ettől, rendbejöttem. Apa azóta lázasan keresi a törvények közt, hogy melyik szabályozza a puszikat, de eddig még nem találja. Álmában azt szokta mormogni, hogy "korlátlan", meg persze bosszúból erősebben horkol anya mellett, így már minden kép leesett a falról.
Anya közben ügyesen elcsípte az első mosolyomat, de ez még önkéntelen volt. Az első valódi mosolyomat azonban - sajnálatból - apának adtam most szombaton, pár perccel délután kettő után. Apa úgy meglepődött, hogy felugrott és beverte a fejét, amitől ordibálni kezdett, én meg sírni. Na jó, ez nem így volt, de azért mellékelem az első mosolygós képem, ha már így elcsípték a nagyfejűek... :)
Pasiknak: épp a szopipárnában ülök, persze nem olyanban, mint amire ti gondoltok! :)
DÖGLÉS Zoli és a Kartell a kedvencem. Napi 16 órán át "élvezem". :)
Ez is én vagyok.
...meg ez is, de nem ér röhögni! :)
Itt apa épp a fürdőlepedőben bujócskázik velem, de elbénázta, mert a szemem kilátszik.
Francos kacsája! Megérdemli, hogy félretoljam, még hápogni sem tud!
(Nikoletta)
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
22:25
0
hozzászólás
Címkék: Nicki
2007. november 3., szombat
Nők egymás közt
Bejegyezte:
Homa Péter
dátum:
3:11
0
hozzászólás
Címkék: sztorik