Orbán Viktor beszéde 2014. március 3-án

Tisztelt honfitársaim, kedves barátaim, magyarok!

Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek önökkel és közösen tehetünk kísérletet arra, hogy ezekben a nehéz időkben ismét együtt gondolkodjunk a jövőnkről.

Jól tudjuk, ellenfeleink acsarkodva a sárba tipornának minket az elmúlt négy éves tisztító munkánk alapján, hiszen elvettük tőlük legfőbb játékszerüket, a hatalmat. Ez csak önökkel együtt sikerülhetett. A magára talált Magyarország önnön döntött arról 2010-ben, hogy elérkezett a cselekvés ideje, s kezébe veszi sorsa irányítását. Ezzel feltámadt a remény is, hogy ismét jó érzés lesz magyarnak lenni, s dolgozni, tenni Magyarországért, a magyarokért.

Mahatma Gandhi, a híres indiai politikus mondta egyszer, "Légy magad az a változás, amit a világban látni szeretnél." Önök bizonyára emlékeznek: 2010-ben azt mondtam, életem legnehezebb feladata előtt állok, de a feladat megoldható. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim, mára elmondhatom, hogy a feladat sikerült, ma Magyarország minden tekintetben jobban áll, mint 2010-ben és minden tekintetben jobban áll, mint valaha. Ráadásul mindezt megszorítások nélkül értük el, bebizonyítva a gazdasági tankönyvíróknak, hogy igenis van magyar út!

Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt választópolgárok, így hát azt is kijelenthetjük, hogy 2010-ben önök jól döntöttek, amikor minden korábbinál erősebb felhatalmazást adtak Magyarországnak.

Pontosan tudtuk, és én pontosan tudtam, hogy ez csak önökkel együtt sikerülhet. Ezért együtt szabtunk határt a pofátlan végkielégítéseknek és együtt hoztuk létre Európa legkorszerűbb sajtótörvényét 2010-ben, együtt készítettük el Magyarország új, igazságos alkotmányát és az Önök összefogásával együtt mentettük meg a nyugdíjakat 2011-ben. Együtt növeltük meg 5 évre az önkormányzati választások győzteseinek mandátumát és együtt zavartuk el ugyanebben az évben a nyakunkon élősködő Nemzetközi Valutaalapot és vele minden pénzéhes haszonleső hűbéres bankját 2012-ben. Együtt értettük meg 2013-ban, miért fontos, hogy a szabad Magyarország minden állami posztján 18 évre nevezzük ki az elnököket és nagyobb jogkört adjunk nekik, mint korábban a pártirányítású országgyűlések adtak bármikor, hiszen Magyarország nem veszíthet. AZt is ebben az esztendőben értettük meg, miért fontos, hogy a 10 millió forint feletti bankbetéteket 5 évre zároljuk és minden ilyen gyarapodást törvényesen kivizsgáljunk, továbbá a 25 főnél többet foglalkoztató, a közellátás szempontjából kritikus termelőegységeket 7 évre állami irányítás alá vegyük a társadalmi igazságosság és a biztonságos ellátás érdekében, kiiktatva a spekulációt. Hiszen ami a miénk, azt már nem vehetik el tőlünk, azon már nem élősködhetnek mások, azt már helyretettük, kedves barátaim!

Magyarország bizonyított. Azt mondtuk 2010-ben: ha válság van, s összefogásra van szükség, akkor ez legyen egy valódi nemzeti összefogás. Ne csak a kormány mondja, ne csak én mondjam, hogy mit kell tenni, hanem tegyünk is együtt a célokért, mert csak így sikerülhet! Tegyenek érte a magyarok az üzemekben, a földeken és a törvényhozásban is!

Aki válságban saját magának sütögeti a pecsenyéjét a magánnyugdíjpénztárban, miközben apanázst remél az állami nyugdíjpénztártól, aki 10 millió forint feletti bankbetétet tart fenn netán másokat megkárosítva, miközben a nemzet legfőbb problémája az egykori devizahitelesek forinthiteleinek tömege, az nem szolidáris a válsággal, az nem szolidáris a magyarokkal, az kárt okoz Magyarországnak.

Manapság, amikor viharos szelek fújnak a Kárpát-medencében, különösen szükségünk van egy zsinórmértékre. Nem engedhetjük, hogy ember embernek a farkasa legyen, nem engedhetjük, hogy a megkezdett útról visszacsússzunk oda, ahol már nincs remény.

Nem engedhetjük, hogy újra eljöjjenek azok, akiknek a szenvedéseinket köszönhetjük! Nem engedhetjük, hogy 4 nyugodt év után újra elfoglalják a székeiket azok, akik hazudtak nekünk éjjel-nappal, akik becsaptak minket és akik megloptak minket. Nem engedhetjük, hogy újra álliberális off-shore lovagok és kétes múltú lidérces libatenyésztők uralják az ország vezetését!

Ezért még egy erős összefogásra van szükség. Egy végső összefogásra a magyarok felemelkedéséért, a közös sikereinkért és azért, hogy büszkén viseljük magyarságunkat, őseink dicsőségét.

Az ország most rendért kiált. Az utolsó lépés, az i-re a pont nem fordulhat most kudarcba. Különleges pillanatban vagyunk, melyhez különleges feladatok, áldozatos munka és példátlan összefogás szükséges. Ezért a köztársasági elnök úrral és az alkotmánybíróság elnökével egyeztetve egy ilyen helyzetben nem tartjuk lehetségesnek a parlamenti választások megtartását, mely átmenetileg lebénított kormányt és jelentős választási kiadásokat róna nemzetünkre. A hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk. Most egy az ország: a költségvetési szigor érdekében és a legfőbb közös ellenségünk, az államháztartási hiány gyors csökkentése érdekében nem veszélyeztetjük Magyarország eddig elért példátlan sikereit egy új választással. Erre most nincs idő, ennek most nincs itt az ideje.

Ezért a 2014-es választásokat elhalasztjuk egy későbbi időpontra. Akkorra, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor a magyar államadósság 65%-ra csökken majd. Az így felszabaduló minden, választásra félretett forintot most inkább odaadjuk az újabb gyermeket vállaló nehéz sorsú magyar édesanyák és a legsúlyosabb kórházi betegek támogatására, mert önök ezt a két társadalmi csoportot tartották a leginkább támogatásra szorulónak a nemzeti konzultációk során.

Én természetesen tisztelettel fejet hajtok az önök akarata előtt és az igazságügyi miniszter úr még a mai napon benyújtja kormányom javaslatát a parlamentnek arra az alkotmánymódosításra vonatkozóan, hogy ez most már mindig így legyen, azaz mindaddig ne lehessen parlamenti és önkormányzati választásokat tartani Magyarországon, amíg nem fejeztük be a munkánkat, amíg nem hoztuk helyre a hazugságvadászok bűneit, amíg fel nem építettük a sikeres Magyarországot, az így keletkező megtakarítást pedig négyévente mindaddig a nemzeti konzultáción az emberek által meghatározott legsürgetőbb szociális kiadásokra fordítsuk.

Történelmi pillanatban vagyunk, élni kell a lehetőségeinkkel. Erre kötelez engem a miniszterelnöki esküm, s az a soha vissza nem térő felhatalmazás, melyet 2010-ben az ország élére kerülve kaptam önöktől.

Hölgyeim és uraim! Tisztelt választópolgárok!

Tisztában vagyok azzal, hogy ez nem tetszik mindenkinek. Hogy a társadalmi igazságosság és a magyarság sikerének hőn óhajtott elérése, mely eddig egyetlen kormánynak sem sikerült, de most már végre a kapujában vagyunk, nem tetszik mindenkinek. Megértem, hogy ez nem mindenkinek érdeke. Nem érdeke a fináncarisztokráciának, amely a forint árfolyamának bedöntésére játszik. Nem érdeke a kártékony baloldal képviselőinek, akiknek fele már lelepleződve börtönben ül a magyar bíróságok igazságos ítéletei alapján. De mi nem állunk meg az igazságtételben! Hogy a még szabad lábon lévő fehérgalléros bűnözők is rettegjenek, új börtönöket építünk, amelyekben a múlt minden bűnös képviselője, aki megsértette a társadalmi igazságosság elvét és mindazt, amire felhatalmazást kapott önöktől, amire képviselői esküjét letette, már nem árthat Magyarország sikereinek többé! Így végre a helyén nő össze az, ami össze is tartozik.

Eljött az igazság pillanata, kedves barátaim! Azok, akik eddig rettegtek, hogy 2014-ben visszatérhetnek a rosszak, s újra elronthatják a most még törékeny sikereinket, újra mosolyogva a szemünkbe hazudhatnak bármit az önök és a teljes magyarság szent felhatalmazására hivatozva, azok számára jó hírem van. Mostantól nyugodtan aludhatnak tovább, mert a 2010-ben sikerre szavazott Magyarország nem hátrál meg, nemzetünk fennmaradása és továbbfejlődése érdekében ezt a sikert végigvisszük, s éberen őrizzük tovább annak a többségnek az álmát, amely 2010-ben az ország megújítására szavazott.

Tisztelt Magyarország! Tisztelt magyarok!

A siker kapujában állni nagy dicsőség. Nehéz út volt, tele harcokkal, csatákkal, háborúkkal. De itt vagyunk! Már csak be kell lépnünk ezen a kapun.

Ne is cselekedjünk most semmi mást, kedves barátaim, mint tegyük a szívünkre a kezünket és énekeljük el a nemzedékeinket és az ősi magyarságunkat összekötő Himnuszt és érezzük egy pillanatra, hogy pártállástól függetlenül valamennyiünknek jó magyarnak lenni!

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!