Megyek be egy ajánlott levélért a postahivatalba, ahol mindig rém sokat kell várni arra, hogy sorra kerüljek.
Nagy örömömre senki sincs, egyből sorra is kerülök. Megkapom a levelet, mennék ki, mire a szemem elé kerül egy csinos kis táblázat a felújított hivatali helyiségben, mely színes sávokkal azt mutatja, hogy az egyes napokon mely órákban zsúfolt a forgalom és mely órákban ideális, sőt van egy harmadik adat is, az átlagos.
Mivel ezt nekem, az ügyfélnek tették ki, hát gyorsan felemelem a telefonomat, képbe hozom a táblázatot, és már majdnem megnyomom az exponáló gombot, amikor rám szól az egyik ügyintéző a pult mögül, hogy nem lehet fényképezni.
Mondom neki, annyit kell várni a sorban az ajánlott levelekért, örülök, hogy van ez a táblázat, lefényképezem, hogy mikor érdemes jönni.
Azt mondja rá, hogy oké, de engedélyt kell kérni rá.
Mondom neki, jó, akkor kérek rá engedélyt, csak a táblázat lesz rajta a képen.
De nem lehet, engedélyt csak a Dunavirág utcában lehet kérni rá.
Mondom neki, jó, akkor adják oda a táblázatot papíron, nekem az is jó.
Papírjuk meg nincs erről, csak az van, ami ott a falon van.
Mondom, jó. Akkor ha lefényképezni nem engedik, papírt nem tudnak adni, akkor most elvárják, hogy én írogassam le kézzel, amikor nekem, az ügyfélnek tették ki, miközben lefényképezni és a mobilomban eltárolni sokkal egyszerűbb?
A válasz: menjek át a problémámmal a szomszédos helyiségbe, ahol az ügyfélszolgálat van.
Átmegyek, elmondom a problémámat, mire pár perces telefonálás után azt a választ kapom, hogy várjak.
Eltelik kb. 10 perc, mire jön a rám szóló kolléganő 4 darab A5-ös cetlivel, amelyen 7 oldalra le van írva, hogy melyik napokon milyen színűek. Mutatom a képet róluk (a lapok kétoldalasak)!
Természetesen panaszt tettem, hivatalosan, a panaszkönyvbe! Egyúttal magamnak és mindenki másnak engedélyt kértem arra, hogy bármely postahivatalban ezt a táblázatot lefényképezhessük!
Elképesztőnek tartom, hogy 2015-ben, az elektronikus világban nem engedik meg lefotózni ezt a remek táblázatot, miközben az ügyfeleknek tették ki, és papíron sem adják oda, sőt a posta honlapján sincs fent!
S.-né pedig most biztosan nem érti, hogy miért voltam olyan szemét, hogy miközben ő - a saját idióta szabályaikat betartva figyelmeztetett engem, hogy ne kövessek el mittudomén... jogsértést - ÉS külön saját maga leírta nekem papírokra a táblázatot, még miért nekem állt feljebb panaszt tenni?
S.-né sohasem fogja érteni, hogy mit kellett volna tennie:- amikor megtudja, hogy mi a fényképezésem célja, akkor hagyja lefényképezni a táblázatot, sőt megköszöni, hogy igyekszem kevéssé terhelni őket- telefonon, faxon azonnal engedélyt kér az illetékestől a postán belül, hogy én lefényképezhessem- előkeríti a főnökét, akivel megegyezünk abban, hogy nem kell ennyire bürokratikusan értelmezni a szabályokat, és fényképezzem le nyugodtan a táblázatot, hiszen ezért tették ki!
S.-néből, kommunista időkből megörökölt őskövületből meglehetősen sok van a Magyar Postán. Vannak még sztorijaim a "különlegesnek" számító levelekről, amelyben a posta által saját maga kreált és leírt szabályaikat sem tartották be, vagy a szabványméretű levelekről, melyet nem tekintettek annak. De mondhatnám azt is, hogy a posta csak most vezeti be, hogy a csekkbefizetés ne legyen már a legdrágább belföldi bankkártyás készpénzfelvétellel terhelve, azt meg szerintem még most sem, hogy a postai vásárlásokat bankkártyás vásárlással el tudjam intézni a levél- vagy csomagfeladásnál. De mondhatnám azt is, hogy a postafiók bérleti díjat pár év alatt a duplájára emelte, miközben nem volt számottevő infláció.
Miközben az ajánlott levélért még 2015-ben is hosszasan sorban állok, bezzeg nem postai célú értékesítés az aztán van dögivel a postákon: biztosítást, bankszámlát, ajándékokat, csokit lazán tudok venni a hivatali ablakoknál, amelyek remekül lassítják azt az ügyfélkiszolgálást, ami csak a posta közreműködésével intézhető el, míg biztosítást kötni, meg csokit venni máshol is tudok.
Ezért tart itt a Magyar Posta. Az S.-nék miatt. Fent és lent. És mindaddig itt is fog tartani, amíg az S.-nék a helyükön maradnak és a posta kultúráját az ügyfél felé meghatározzák!
Vagy... amíg le nem győzi valaki ezt az elavult kommunista őskövületekből álló intézményt, hogy végre azt kapják az emberek, amire valóban szükségük van - egy postától!
