Te fizetnél hízási adót?

Azt írja a HVG Kiadó gondozásában megjelent Jövő-dosszié című könyv, hogy az elhízás a jövőben még nagyobb méreteket ölt. A hízási adó már évek óta nyílt viták tárgya. Azon az alapon lehetne bevezetni, hogy ha valaki tudatosan olyan élelmiszereket vagy ételeket értékesít, amelyek megbetegítik vagy a betegségek iránt fogékonyabbá teszik az embereket, akkor viselnie kell a jövőbeli kezelés költségeinek egy részét. Talán valószínűbb, hogy bizonyos élelmiszerekre jövedéki adót vetnek ki, másokra adókedvezményt adnak, de az is előfordulhat, hogy aki egészségtelenül táplálkozott egész életében, az csak korlátozott egészségügyi ellátásra lesz jogosult.
Ez tehát azt jelentené, hogy bárki bármit ehet, és mindenből annyit, amennyit csak akar, de aki nem törődik az egészséges táplálkozással, nem részesülhetne ugyanolyan, teljes körű egészségügyi szolgáltatásokban, mint az, aki vigyázott az egészségére és visszafogta magát. Miért van az például, hogy az a negyvenéves vegetáriánus nő, aki hosszú ideje saját elhatározásából kis kalóriatartalmú étrenden él (ami drasztikusan csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet), pontosan ugyanolyan egészségügyi ellátást vehet igénybe, mint az a szintén negyvenéves nő, aki dohányzik, rendszeresen a pohár fenekére néz, és hamburgeren meg csipszen él?
Ők ketten a jövőben eltérő megítélés alá esnek majd – legalábbis az egészségbiztosítójuk ismerni fogja táplálkozási szokásaikat, s annak megfelelően kaphatnak biztosítási jutalompontokat. Bizonyos táplálkozási formák tilalom alá kerülnek, valahogy úgy, ahogy napjainkban a biztosítótársaságok a nagy kockázatú gépkocsivezetőknek tiltják bizonyos típusú járművek vezetését.
Hogy hogyan? A könyv szerint egyszerű: a jövőben általában digitálisan zajlanak majd a tranzakciók – bankkártya, hitelkártya vagy a mobiltelefonunkban tárolt digitális pénz segítségével –, ezért a biztosítók megvásárolhatják (vagy megkaphatják) az ügyfeleik táplálkozási szokásaira és viselkedésére vonatkozó adatokat, s ennek megfelelően alakíthatják ki minden egyes ügyfelük kockázati profilját.

Bár én remélem, ez csak valami rossz vicc, mégis meglepődve olvastam ezt a tervet, miszerint abból kívánnak később egyes betegbiztosítók olvasni táplálkozási szokásainkról, hogy hol használtuk bankkártyánkat. A napnál is világosabb, hogy ha ez valós kezdeményezés, akkor el fog bukni az adatvédelmi biztosnál, sőt, jó eséllyel még az állampolgári jogok biztosánál is, így bárki megnyerheti majd az ezzel kapcsolatos (próba)pert, ha egyáltalán eljut eddig a szakaszig ez az ördögi terv. Orwell jut eszembe a sorok olvastán, ráadásul a cikk talán még magától értetődő, pozitív fordulatnak is veszi ezt az egészet. Ráadásul azt sem tudhatjuk, hogy a táplálkozáshoz szorosan hozzákapcsolódó mozgást mennyire vennék figyelembe egy ilyen felmérés során, hiszen egy jó futás, kerékpározás, netán egy izzasztó otthoni hancúrozás nem jelenik meg a bankszámlánkon, mégis égeti a gyorsétteremben felszedett kalóriákat. :)
Én nem hiszek ebben a rendszerben. Az efféle álmok álmodóinak előbb meg kell várniuk, míg egy újabb rendszerváltás történik, méghozzá az Orwell által megrajzolt világba...
Te mit gondolsz erről?