A vasutassztrájkról - másképp

A vasút a közösségi közlekedés egyik formája mellett életérzés is. Magam például még azokban az években is megveszem a menetrendet, amikor nem utazom vasúttal, sőt, begyűjtöm hozzá a frissítéseket is, amire már valószínűleg a pszichológusok is felhúznák a szemöldöküket.
Azonban eme tulajdonságaim ellenére is szimpatizáltam a sztrájkolókkal eleinte, hiszen az ember mindig a gyengébbnek szurkol és ugye, ösztönösen az alkalmazottat érzi a gyengébbnek. Mostanra azonban MÁV-párti lettem, méghozzá azért, mert a VDSzSz részéről - egyedüli vasutas szakszervezetként - semmi kompromisszumot nem láttam az elmúlt egy évben, miközben egy 80 milliárdos adóssággal küzdő, költségvetésből (adókból) támogatott állami cégtől jelentős, a piaci átlag feletti fizetésemelést és a privatizációs bevételek egy részének vasutasok közötti szétosztását követeli. Tavaly már odáig fajult a helyzet, hogy országos politikai célokért is szervezett vasutassztrájkot. Bár nincs jogom megkérdőjelezni egy szakszervezet követeléseit, és állhatatosságát sem, de nekem kintről úgy tűnik, már nem csak élnek, hanem vissza is élnek azzal, hogy történetesen az ország egyik fő közlekedési hálózatát béníthatják meg (hiszen mit érne egy kertészeti sztrájk például), s ezzel erodálódhat az érdekképviseletek tekintélye, sőt ellenérzést válthat ki a bevételt jelentős részben biztosító utasokból is. Mert holnap én is szervezek egy vasutas szakszervezetet, majd 1%-kal ráverek a VDSzSz-re és azt követelem majd a MÁV vezetésétől. Kinek jó ez?

Kavalecz Imre fél éve már a MÁV Zrt. sajtófőnöke. Hallottam nyilatkozni a rádióban a vasutassztrájkkal kapcsolatban. Milyen kicsi a világ, Imrét személyesen is ismerem, együtt dolgoztunk a nyolcvanas évek végén a Magyar Rádióban. Mivel már régóta hiányolok több kérdést, melyet nem tesznek fel a riporterek, nagyon megörültem Imre sajtófőnöki kinevezésének, mert most választ kaphatok a kérdéseimre. Kezdjünk is bele!

- Én korábban matávos voltam, ott senkiben meg nem fordult, hogy a privatizációs bevételekből a dolgozóknak kapniuk kellett volna. Első kérdésem talán az lenne a sorban, hogy a VDSzSz miért akar a privatizációs bevételekből mind a 35 ezer vasutasnak egyszeri, 250 ezer forintot adni? Mivel támasztja alá ezt a követelést a VDSzSz a tárgyalásokon?

- A MÁV Cargo-bevétel kapcsán Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszternek egy 2005. májusában tett ígéretére hivatkoznak, amit az egykori miniszter azóta már megcáfolt. A MÁV Zrt. egyébként 2007. májusában valamennyi vasutas szakszervezettel egyeztetett, kikérte véleményüket és javaslataikat a MÁV Cargo Zrt. privatizációja kapcsán. Akkor sem a VDSzSz, sem más nem jelentkezett ilyen igénnyel. Elfogadhatatlan, hogy ezek után, utólagosan bárki bármilyen igénnyel lépjen fel, ez sérti a jogállamiság elveit.
A kollektív munkaügyi vita kapcsán a vasúttársaság továbbra is értetlenül áll Gaskó István privatizációs bevételre vonatkozó követelései előtt, hiszen több mint egy évtizede tagja a MÁV, majd a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottságának egyaránt. Így tisztában kellene lennie a vállalatvezetés jogi felelősségével, a vasút anyagi helyzetével, valamint azzal, hogy privatizációs bevétel az állami vagyon része, minden magyar állampolgár közös tulajdona. Ennek kezeléséről a gazdasági társaságokról és az állami vagyonról szóló törvény mellett számtalan jogszabály rendelkezik. Az állami vagyon felelős és gondos kezelése minden magyar állampolgár számára egyformán kötelező. A MÁV Zrt. a Cargo privatizációja során a legszigorúbb előírásoknak megfelelően, a privatizációs törvény szerint járt el.
A VDSzSz által követelt egyszeri kifizetés, összesen 15 milliárd forint, fejenként 5 ezer forint plusz terhet jelent a magyar adófizetőknek. A MÁV Zrt. a Cargo privatizációjából származó bevételt hitelek törlesztésére és vasúti fejlesztésekre kívánja fordítani. A fejlesztések eredményeként az utasok jóval kényelmesebben és gyorsabban utazhatnak, a vasutasok pedig korszerű műszaki és biztonsági feltételek között dolgozhatnak. Ezeket a célokat a bérmegállapodást aláíró négy nagy vasutas szakszervezet (VSz, MOSz, PVDSz, MTSzSz) is támogatja.
A privatizációs bevételek megszerzésének szabályairól is hadd mondjak néhány szót. Az új vagyontörvény (2007. :CVI tv.) alapján állami cégek társasági részesedéseinek értékesítése során (ez az anya) a munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont. Az ily módon szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének tizenöt százalékát. A munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb ötven százaléka erejéig árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetőség adható. Gazdasági társaságok állami tulajdonban álló részesedéseit a társaság munkavállalói Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szervezett formában is megszerezhetik (ez anya is, lánya is). A törvény ennél többet nem mond, de világosan az értékesítés tárgyát képező cég munkavállalóiról beszél. Ezek a Cargonál teljesültek.
Végül hadd lépjek tovább még egy megállapítással. Minden jogi és törvényes alapot nélkülöz a VDSzSz követelése a MÁV Cargo eladásából kifizetendő 2,5 havi bér más leányvállalatok dolgozóinak. Ezért, ha ezt bármely vezető megtenné, az büntetőjogi következményeket vonna maga után!
Emellett etikátlan is, mivel itt nem a vasutasok munkájával létrehozott nyereségről van szó, hanem egy ettől független üzleti bevételről. Ha ezt a 30 milliárdot kifizetné a MÁV Zrt., akkor az állam kénytelen lenne az adófizetők pénzéből fizetni a vasút költségeit, hiteleit. Egyébként a hazai privatizáció 20 éves története során nem volt még példa hasonlóra.

- Szintén szembeötlő, hogy a már kialkudott 6,9%-os béremelés mellett további 10%-os bérfejlesztést követelnek a MÁV leányvállalatainál dolgozók számára. Ennek mi a háttere? (Mondjuk például a kiszervezett dolgozók fizetése lecsökkent, vagy elmaradnak pótlékok, juttatások, vagy a béremelésük korábban elmaradt a megállapodásoktól?)

- Korábban valóban volt ilyen, a VDSzSz valószínűleg ezért követeli ezt most is. A MÁV álláspontja azonban az, hogy 2006. december 31-én lejárt annak a megállapodásnak a hatálya, mely alapján a MÁV ZRt-ből jogutódlással kikerült munkavállalók 10%-os alanyi jogú bérfejlesztésben részesültek. A 2008. évi bérfejlesztés a MÁV ZRt-re irányadó szabályok szerint történik a MÁV-TRAKCIÓ-ban és a MÁV-GÉPÉSZET-ben is, ennek keretei közt extra bérfejlesztésre nincs mód. Egyébként a kérdésedre válaszolva, a MÁV-tól kiszervezett cégeknél (Start, Trakció, Gépészet) a dolgozók továbbra is élvezik azokat a szociális és jóléti juttatásokat, amelyeket az anyavállalat (MÁV ZRt.) kötelékében dolgozók. Gaskó István állítása tehát nem igaz!

- A VDSzSz azt is követeli, hogy a 6,9%-os bérfejlesztést a megemelt inflációs előrejelzés miatt további 1,1%-kal egészítsék ki. Ilyen alapon a különféle szakszervezetek bármikor csinálhatnak sztrájkot, végső soron megbéníthatják az országot, azzal, hogy 5 percenként előállnak előrejelzésre alapozott év közbeni rendkívüli fizetésemelési igényekkel. Van-e bármilyen szabály arra vonatkozóan, például a Kollektív Szerződésben, vagy a munkajogi törvényekben, hogy milyen gyakran lehet tárgyalni fizetésemelésről és mennyire módosíthatók év közben a már lezárt igények az előrejelzésekre hivatkozva?

- A követelést azzal indokolták, hogy várhatóan magasabb lesz az infláció az országban, mint azt 2008-ra prognosztizálták. A vasúttársaság álláspontja azonban az, hogy az OÉT ajánlás mentén folytak a tárgyalások, amennyiben az OÉT új ajánlást ad ki, csak abban az esetben lehet a tárgyalásokat újra kezdeni ebben a témában.

- Talán leginkább a tervezett 38 vasútvonal bezárásának követeléseit értem meg. Magam is tapasztaltam, hogy már a tavalyi évhez képest is szűntek meg vasútvonalak, melyek nyilván érzékenyen érintik a lakosságot. Ezek a vasútvonal-bezárások a vonalak felszámolását is érintik, tehát véglegesek, vagy a sínek lent maradnak, és ha később változik a gazdasági helyzet, akkor akár - karbantartás után - újra is indulhat rajtuk a vonatközlekedés?

- A síneket nem szedik fel, így akár újra is indulhat, természetesen. De a közösségi közlekedés összehangolása a szakminisztérium feladata közé tartozik. Javában folynak a szakmai egyeztetések, a civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal is. Döntés még nincs ebben az ügyben.

- Hol lehet olvasni az interneten arról, hogy mely vonalak megszüntetését tervezi a MÁV?

- Mivel ez nem a MÁV kompetenciája, hanem közlekedéspolitikai koncepció, ezért a MÁV nem publikált semmit ezzel kapcsolatban. A vasúttársaság itt csupán végrehajtó szerepet tölt be. A MÁV-nak egyébként jelenleg nincs tudomása olyan intézkedésről, ami veszélyeztetheti a személyforgalmat ezeken a mellékvonalakon. A mellékvonalak vonatkozásában szükséges az érintett települések társadalmi összetettségének (diákok, nyugdíjasok, munkavállalók aránya) vizsgálata, tanulmányozni kell, hogy milyen típusú szolgáltatásra van igény. A mellékvonalak jövője és szerepe kizárólag az egyéni és közösségi közlekedés egységes rendszerében, az integrált közösségi közlekedés részeként, a helyi sajátosságok ismeretében és figyelembevételével alakítható. Ennek eldöntése viszont nem a MÁV kompetenciája.

- A MÁV egy éve hangoztatja, hogy nem tud engedni ezeknek a szakszervezeti követeléseknek - és nem is enged. A szakszervezet pedig követel, régóta ugyanazt, kompromisszum nélkül. Szerinted meddig lehet elhúzni ezt a - kívülről egyre inkább macska-egér harcnak tűnő - játékot? Akár évekig is eltarthat a "gördülő" vasutassztrájk?

- Erre a kérdésre nyilván a szakszervezet adhatná meg a választ. A vasúttársaság nem tud engedni a követelésnek, mert azok jogilag és gazdaságilag is megalapozatlanok. Azonban meg kell említsem, hogy a társadalom és az utazóközönség számára a legnagyobb bizonytalanságot az ún. gördülő sztrájk jelenti. Ilyen típusú munkabeszüntetés még nem volt Magyarországon, s reméljük nem is lesz. A MÁV álláspontja az, hogy a sztrájkjognak megvannak az alapelvei (munkaügyi alapelv). Amennyiben nem közlik a sztrájk kezdetét, úgy joggal való visszaélést is megvalósíthatnak adott esetben. Ilyen formában nem rendeltetésszerűen történik a sztrájkjogok gyakorlása, így több hátrányt és kárt okozhatnak az utasoknak, illetve a vállalatnak. A MÁV Zrt. jogilag megalapozatlannak, és ezért elfogadhatatlannak tartja a VDSzSz által szervezett gördülő sztrájkot, mert az nemcsak a vasutat, hanem az utazóközönséget is kiszolgáltatott, méltatlan helyzetbe hozza. Ezért a MÁV Zrt. minden jogi eszközt igénybe vesz ennek megakadályozása érdekében.

- A MÁV-nak milyen eszközei vannak (általában), ha egy szakszervezeti követelést megalapozatlannak talál (egyáltalán ki döntheti el, hogy mi a megalapozott és mi a megalapozatlan követelés) és mit tehet egy jogállamban, ha nem akarja, hogy az utasok elforduljanak tőle a gördülő sztrájkkal megjelenő, váratlanul bejelentett sztrájkok kiváltotta tartós utazási bizonytalanságok miatt?

- A törvény biztosítja a szakszervezetek részére a sztrájkhoz való jogot. A MÁV Zrt. bírósághoz fordulhat, s a bíróság mondja ki, hogy jogos-e, vagy jogtalan-e sztrájk.

- Végezetül egy személyes kérdés. Az iwiw-adatlapodon harmóniáról írsz a mostani munkád kapcsán. Valóban úgy érzed, hogy a "helyeden vagy", és akár ilyen erős politikai felhangok közepette is belső lelki békében tudod végezni a munkádat? Miből merítesz erőt?

- Én nem politikai területen dolgozom, sohasem érintettem azt a kört. Inkább szakmapolitikának nevezném azt a közeget, tevékenységet, amiben dolgozom, amit csinálok. Élethivatásomnak tekintem a szakmámat, most már nem csak a vasúti területet, hanem a kommunikációs területet is. 1977-ben vasutasnak szegődtem a MÁV-hoz, most is annak tartom magam,de már kommunikációs szakembernek is. Az élet hozta így, hogy a vasútszakma mellett - meg kellett tanulnom a kommunikációt is, s ezt nagyon nagy szerencsének tudom be az életem alakulásában. Voltam a mikrofon mindkét oldalán, írok is, tehát kellő tapasztalatom és rálátásom van arra, hogy immár magabiztosan vegyem az akadályokat. Ha újra kezdeném, ugyanezt az utat járnám végig. Én mindig azt éreztem, minden beosztásban, hogy a helyemen vagyok. Az ember akkor van a helyén, ha szereti amit csinál, alkotó munkát végez, talán olyat, hogy azáltal kicsit menjen előbbre a világ.

- Köszönöm az interjút, és sok sikert kívánok a munkádban! :)