Történt, hogy a fodrászom Amerikába ment még tavaly. A hajam viszont elkezdett minden határon túl nőni. Olyan ez, mint a "fogorvosnál nem fáj, na de utána...!" érzés.
Vettem egy nagyon olcsó hajnyíró gépet a Vaterán még tavaly, mert sokáig nem tudtam, mikor jön vissza a fodrászom. Bár azóta már visszajött, de még nem volt időm elmenni hozzá, ezért a múlt pénteken egy buliba készülvén elővettem a hajnyíró gépem, lássuk, mit tud!
Belekezdtem a használatába, de menet közben lemerült, mert csak akkor töltöttem fel, amikor megvettem, és az már hetekkel ezelőtt volt. Mivel belső akkuja van és töltés közben nem használható, ezért nem maradt más választásom ha nem akartam lemondani a bulit, mint hogy bewaxolom a hajam, hogy a le nem vágott rész lesimuljon a levágott mellé.
A buliról kb. fordított trapéz formátumú hajjal tértem haza. Még jó, hogy hazafelé nem jött BKV-ellenőr, mert én a helyében ilyen arcra legalább két párhuzamosan érvényes bérletet fogadtam volna csak el. Plusz egy átszállójegy, a biztonság kedvéért...
Eleinte azért reménykedtem, hogy csak a fürdőszobatükör torzít, de egyrészt sose tette, miért pont szombat hajnalban, másrészt meg tényleg nem torzított, mert odavittem egy gömböt és azt jól mutatta. Úgyhogy beletörődtem, hogy trapéz hajjal jöttem haza...
A helyzet azonban fokozódott: péntek éjszaka még el is aludtam ezt a trapéz hajat, mely így egy szabálytalan deltoiddá vált! A gyerek reggel odajött az ágyhoz, majd menten visszafordult, mert nem ismert fel! Ennél nagyobb kudarc nem is érhetett volna...
Ezért szombat délután nekiálltam befejezni a hajnyírást a feltöltődött hajnyíró géppel. Eleinte szépen ment a dolog, óvatosan, egyre mélyebbre engedtem a kést, megtanultam kitisztítani a hajat a gépből, hogy újra vágjon, stb. Egy óvatlan pillanatban azonban sikerült vízszintesen tartanom a gépet, mely így egy ügyes kopasz csíkot szántott a fejem tetején, mint valami punk frizura.
Na, ezen még a gyerek is felnevetett, de Szilvi még órák múlva is vihogott, ha rám nézett! Természetesen mentsük, ami menthető alapon a megmaradt hajam "átfésülésével" próbáltam megoldani a problémát, de ez legalább annyira szánalmasra sikerült, mint mikor a kopaszodó férfiak lenyalva "átfésülik" a kényes részeket a megmaradt hajukkal.
Mióta ez történt, azóta az utcákon csak éjjel merek közlekedni és éjjel is csak az árnyékos oldalon, méghozzá csuklyában. Emiatt többen halálnak néztek, pedig esküszöm, csak a kaszát vittem!!! Egyszer meg is kergettek, de mint kiderült, nem bántani akartak, hanem csak volt öngyilkosok autogramot kértek volna. A kergetés során azonban nem vettem észre, hogy zsákutcába futok, csak azt, hogy már nem kergetnek. Hát persze, nem voltak hülyék, megvártak a kijáratnál!
Utána emlékezetkiesésem lett. A kórházban tértem magamhoz, ahol mondta a rendőr, hogy azt még érti, hogy a kaszát olyan bénán tartottam futás közben, hogy elvágtam vele négy ruhaszárító kötelet, és egy ablakról lelógó macskafarkat is, de a két légvezeték elszakítása az már vagyon elleni bűncselekmény, mert mind a kettő optikai kábel volt. Én mondtam neki, hogy optikát csak a szemüvegemen érzékeltem, ám ott is rosszul, mert süket vagyok a jobb fülemre az első lövészgyakorlatom óta.
Ezt kár volt mondanom, mert azt hitték, meghülyültem és majdnem bevittek agyműtétre! Szabályosan erősködnöm kellett, hogy akkor inkább már a nőgyógyászatra akarok menni, mert oda serdülőkorom óta vágyom, csak még sosem engedtek be!
A fodrászommal szerda 15-re beszéltünk meg időpontot, de ő egy extravertált olaszos temperamentum, ezért ha meglát, még két óra múlva is röhögni fog, remegő kézzel meg nem lehet hajat nyírni. Így hát kedves barátaim, ez az én karmám... és most beteljesült!!!
(A kiskorú látogatók védelme érdekében most nem mellékelek magamról képet.)
Vettem egy nagyon olcsó hajnyíró gépet a Vaterán még tavaly, mert sokáig nem tudtam, mikor jön vissza a fodrászom. Bár azóta már visszajött, de még nem volt időm elmenni hozzá, ezért a múlt pénteken egy buliba készülvén elővettem a hajnyíró gépem, lássuk, mit tud!
Belekezdtem a használatába, de menet közben lemerült, mert csak akkor töltöttem fel, amikor megvettem, és az már hetekkel ezelőtt volt. Mivel belső akkuja van és töltés közben nem használható, ezért nem maradt más választásom ha nem akartam lemondani a bulit, mint hogy bewaxolom a hajam, hogy a le nem vágott rész lesimuljon a levágott mellé.
A buliról kb. fordított trapéz formátumú hajjal tértem haza. Még jó, hogy hazafelé nem jött BKV-ellenőr, mert én a helyében ilyen arcra legalább két párhuzamosan érvényes bérletet fogadtam volna csak el. Plusz egy átszállójegy, a biztonság kedvéért...
Eleinte azért reménykedtem, hogy csak a fürdőszobatükör torzít, de egyrészt sose tette, miért pont szombat hajnalban, másrészt meg tényleg nem torzított, mert odavittem egy gömböt és azt jól mutatta. Úgyhogy beletörődtem, hogy trapéz hajjal jöttem haza...
A helyzet azonban fokozódott: péntek éjszaka még el is aludtam ezt a trapéz hajat, mely így egy szabálytalan deltoiddá vált! A gyerek reggel odajött az ágyhoz, majd menten visszafordult, mert nem ismert fel! Ennél nagyobb kudarc nem is érhetett volna...
Ezért szombat délután nekiálltam befejezni a hajnyírást a feltöltődött hajnyíró géppel. Eleinte szépen ment a dolog, óvatosan, egyre mélyebbre engedtem a kést, megtanultam kitisztítani a hajat a gépből, hogy újra vágjon, stb. Egy óvatlan pillanatban azonban sikerült vízszintesen tartanom a gépet, mely így egy ügyes kopasz csíkot szántott a fejem tetején, mint valami punk frizura.
Na, ezen még a gyerek is felnevetett, de Szilvi még órák múlva is vihogott, ha rám nézett! Természetesen mentsük, ami menthető alapon a megmaradt hajam "átfésülésével" próbáltam megoldani a problémát, de ez legalább annyira szánalmasra sikerült, mint mikor a kopaszodó férfiak lenyalva "átfésülik" a kényes részeket a megmaradt hajukkal.
Mióta ez történt, azóta az utcákon csak éjjel merek közlekedni és éjjel is csak az árnyékos oldalon, méghozzá csuklyában. Emiatt többen halálnak néztek, pedig esküszöm, csak a kaszát vittem!!! Egyszer meg is kergettek, de mint kiderült, nem bántani akartak, hanem csak volt öngyilkosok autogramot kértek volna. A kergetés során azonban nem vettem észre, hogy zsákutcába futok, csak azt, hogy már nem kergetnek. Hát persze, nem voltak hülyék, megvártak a kijáratnál!
Utána emlékezetkiesésem lett. A kórházban tértem magamhoz, ahol mondta a rendőr, hogy azt még érti, hogy a kaszát olyan bénán tartottam futás közben, hogy elvágtam vele négy ruhaszárító kötelet, és egy ablakról lelógó macskafarkat is, de a két légvezeték elszakítása az már vagyon elleni bűncselekmény, mert mind a kettő optikai kábel volt. Én mondtam neki, hogy optikát csak a szemüvegemen érzékeltem, ám ott is rosszul, mert süket vagyok a jobb fülemre az első lövészgyakorlatom óta.
Ezt kár volt mondanom, mert azt hitték, meghülyültem és majdnem bevittek agyműtétre! Szabályosan erősködnöm kellett, hogy akkor inkább már a nőgyógyászatra akarok menni, mert oda serdülőkorom óta vágyom, csak még sosem engedtek be!
A fodrászommal szerda 15-re beszéltünk meg időpontot, de ő egy extravertált olaszos temperamentum, ezért ha meglát, még két óra múlva is röhögni fog, remegő kézzel meg nem lehet hajat nyírni. Így hát kedves barátaim, ez az én karmám... és most beteljesült!!!
(A kiskorú látogatók védelme érdekében most nem mellékelek magamról képet.)
4 megjegyzés:
Képet kér a nép!!! :-)
Te ugyanolyan hülye vagy, mint voltál.
Egyébként létezik olyan hajnyíró (filléresben is), amire vannak különböző rátétek (3-17 mm-ig).
Ja? Rátét ezen is van!:)
Képet gyorsan a népnek!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Éljen a kopaszok Új elnöke!
Hogy egyértelmű legyen: kép csak magánban, csak ismerősöknek, terjesztési és mutogatási tilalommal!!!
Megjegyzés küldése