Újév van, ilyen tájban jókívánságokkal szórakoztatjuk egymást, s igyekszünk egyre jobban hízlalni a mobilcégek bevételeit is. Ha már úgyis válság van, legalább húzzunk bele, nem igaz?
A jókívánságok azonban hamar tovaszállnak, mint egy közepes egérfing, mi viszont ott maradunk, ahol eddig voltunk. Kijózanodunk, majd folytatódnak dolgos hétköznapjaink, aztán vagy bejönnek a számításaink, vagy nem. De általában inkább nem.
Éles szemű megfigyelők szó nélkül is észrevehették, hogy a blogbejegyzéseim 2008. második felében olyan ritkák lettek, mint egy protokoll temetésen a szívből jövő röhögés. És ez nem véletlen! A 2008-as év számomra sokkal kifejezőbb lett volna, ha egy pólóban rohangálok fel-alá az Erzsébet hídon, rajta a felirattal: „Mentsétek meg Homa Pétert!”. Zord téli éjszakákon ez még hatásosabb lett volna, vakuval akár Blikk-címlap gyanús is!
Mert hát nem nevezném 2008-at az én évemnek. Bár az, hogy túl vagyok rajta, talán hordoz némi megkönnyebbülést, de ezt csak 2009. december 31-én lehet majd eldönteni. Hiszen a 2009 lehet még rosszabb is. Ezért idén szilveszterig a kötelező pókerarc következik, még akkor is, ha a barátaim fizetik a sört.
Mit tehet az ember, ha 2008-at vizslatva arra ébred, hogy zsákutcában van? Ha rájön, hogy értékes évek hullottak némán a süllyesztőbe? Ha arra gondol, hogy „mi lett volna, ha...”?
Hát kedves Barátaim, itt a válasz: semmit nem tehet! A múltunkban, csakúgy, mint a történelemben, nincs ismétlés! Vagy jól csinálod a futószalagon folyamatosan múlttá váló jelent, vagy nem, de amit befolyásolni tudsz, az egyedül a jövő!
Ezért akik velem együtt kakaós csiga helyett jelenleg citromos csigát rágcsálnak (abból is a savanyúbb fajtát), azoknak üzenem, hogy kitartás, igenis lehet fény az alagút végén!
Azonban egy jó földmérő nem árt hozzá! ;-)
Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése